Kedves Barátaink, Ismerőseink, Honfitársaink!
Általában így kezdődtek azok a leveleink is, amiket a rendezvényeinkről meghívóként küldtünk nektek. Mostantól azonban a levelek mellett naplót is írunk, internetest, vagyis blogolunk. (Jesszus, 46 éves vagyok, nem gondoltam volna, hogy ilyesmire adom a fejem) ÍrMag Baráti Körként (röviden ÍrMag Bk., vagy egyszerűen csak: a Bk.) január 29-én rendeztük az első corki magyar disznótort. Ennek nagy sikere kapcsán sok levelet, megkeresést, kérdést kaptunk, ebből született az ötlet, hogy ezen az "információs csatornán" is igyekszünk kapcsolatot tartani Veletek, megosztjuk ötleteinket, gondolatainkat, terveinket, és természetesen örömmel vesszük, ha javasoltok, kérdeztek valamit, vagy elmondjátok véleményeteket.
Először természetesen a disznótorról mesélek.
A disznótor régóta dédelgetett ötlete volt a fiúknak. Én személy szerint sosem lelkesedtem a disznótorért, és gondoltam, ha én nem vagyok oda érte, akkor mást sem vonz a dolog. Mekkorát tévedtem!
Szerencsére az ÍrMagban demokratikusan működnek a dolgok, és mivel a többiek a megvalósítás mellett tették le a voksukat, így nekem is be kellett adni a derekamat. Hát jó, akkor szervezzük meg.
Első kérdések: Mikor, hol, miből, honnan lesz a disznó?
Az időpontban gyorsan megegyeztünk: január vége. Szerencsére a "hol" kérdésre is hamar választ kaptunk, tiszteletbeli magyarrá fogadott ír barátunk, Peter, megint befogadott bennünket a farmjára, sőt még egy színt is rendelkezésünkre bocsátott. A „disznó” kérdésben is ő segített, gazda lévén voltak kapcsolatai más állattartókkal is, így jutottunk el egy sertésfarmra. A „miből” is csak pillanatokig volt kérdéses, hamar megbeszéltük, hogy összeadjuk a szükséges összeget, így közösen vállaljuk a pénzügyi kockázatot.
Hihetetlen élmény volt a szervezés! Újra átéltük azt az örömet, amikor különböző korú, nemű, habitusú, gondolkodású ember összefog egy közös dologért, és ebből valami jó születik. Sokat egyeztettünk, sokat telefonáltunk, sokat lótottunk-futottunk, még többet nevettünk, és bizony többször vitatkoztunk is. De meghallgattuk egymást, és ha kellett, a többség döntött, a "kisebbség" pedig sértődés nélkül elfogadta ezt.
Az idő előrehaladtával kezdtek helyére kerülni a dolgok: ki megy majd a bölléreszközökért, ki a friss magyar kenyérért, ki bevásárolni, ki készíti majd a hagymás vért, ki a töltött káposztát, ki a levest, ki süti a húst, ki hoz asztalokat, ki hőlégbefúvót, ki kézfertőtlenítőt, ki írja a meghívót, ki teszi fel az internetre, ki intézi a messziről érkezők szállásfoglalását, satöbbi, satöbbi, satöbbi…
Egy héttel korábban akadt még egy nagyobb munkánk: ki kellett takarítani a színt, hogy alkalmas legyen a disznótorra. Szorgos kezekben itt sem volt hiány!
 |
| József egyetlen pókhálónak sem kegyelmezett Disznótor + 2011-01-22 + Cork |
 |
| Pisti a traktor lapátjából mosta le a lámpákat Disznótor + 2011-01-22 + Cork |
Az utolsó héten a készülődés mellett folyamatosan imádkoztunk a jó időért, és napjában legalább háromszor bújtuk az időjárás előrejelző honlapokat, s lám-lám: az időjárás a kegyeibe fogadott bennünket.
Gyönyörű, ám piszok hideg napra ébredtünk.
A korai időpont ellenére meglepően sokan eljöttek már a kezdésre is, és bizony jólesett a pálinka, amit a gazdát, Petert is megkínálva tudományos alapon fogyasztottunk el.
Szerény személyem ugyanis rövid kiselőadást tartott a disznótorok pálinkázási néphagyományairól.
A reggeli első pálinkát néhány helyen áldomás pálinkának hívják, és a disznót áldják meg vele, megköszönve ezzel, hogy egész évre jóllakatja a családot. Máshol fogó pálinkaként emlegetik, amit azért ittak, hogy a disznó megfogásához gyülekezett félig álmos, fázós embereknek felpezsdítse a lelkét. A szúrás után pedig a feszültség levezetésére a szúró pálinka következett, sok helyen ezt már nem pohárból, hanem a disznó körméből itták.
 |
| Peter a pálinka és a pogácsa társaságában Disznótor + 2011-01-22 + Cork |
Magára az akcióra a tanya egy távoli sarkában került sor, lehetőséget adva ezzel a távolmaradásra az olyan gyenge lelkületű egyéneknek, mint amilyen én vagyok.
Alternatív programként boci etetést hirdettünk, de erre sajnos csak később került sor. Ennek az volt az oka, hogy Peter a nagy izgalom (vagy a kis pálinka?) hatására "véletlenül" megetette a bocikat, így nekünk akkor csak a boci simogatás maradt.
 |
| Szerencsére a gyerekek a boci simogatást is nagyon szerették Disznótor + 2011-01-22 + Cork |
Amikor a kemény legények (és leányok) visszaérkeztek a disznótorral kötelezően együtt járó véres tettről, felgyorsultak az események. A szúrópálinka disznókörömből való elfogyasztása után az asszonyok a hagymás vér elkészítésén szorgoskodtak, a férfiemberek pedig nekiláttak a pörzsölés-tisztítás kissé unalmas feladatának.
 |
| Disznókörömből kötelező a pálinka… Disznótor + 2011-01-22 + Cork |
Bár igyekeztünk a néphagyományokat feleleveníteni (állítom: a pálinkafogyasztásban ez maximálisan sikerült is!), sajnos a pörzsölés szalma helyett gázlánggal történt. Ennek az az oka, hogy a corki magyarok között csak olyan férfiembereket találtunk, akiknek már gyermekkorában sem szalmával pörkölték a disznót, így senki sem értett hozzá, és nem mertük vállalni, hogy megégetjük a kocát.
Elsőnek a hagymás sült vér készült el, volt is sikere az éhes népség körében! Friss magyar kenyérrel… hmm! Felséges volt! És közben az asszonyok már töltötték a káposztát is, ízesítették a sülteknek való húsokat. Azok az illatok…
 |
| Jaminai-tótos töltött káposzta Disznótor + 2011-01-22 + Cork |
Amikor a darabolásra sor került, már egészen sokan voltunk, így a szorgos kezek száma megnőtt, a munka felgyorsult... volna, ha...
Szóval az úgy volt, hogy igyekeztünk minél inkább követni a hagyományokat, ahol ugye kézi darálón darálták a húst. Ezért a böllérünk szuper villanydarálóját el sem hoztuk, csak a kézit. Ami pedig igen hamar tönkrement. Mi pedig ott álltunk a jó kis hagyományos disznótorunkban egy rakás hússal, kolbászra éhes népekkel, daráló nélkül...
Vészhelyzet...
A böllérünk szegény kocsija majdnem kilehelte a lelkét abban az eszeveszett tempóban, amivel Robi hazanyargalt (kb 100 km oda-vissza) és elhozta a villanydarálót. Az volt a szerencse, hogy közben Gyula és Peti, a mi fantasztikus citerásaink rázendítettek, néhány dalos kedvű vendég csatlakozott hozzájuk, és a jókedvű nótázás közben kevésbé volt feltűnő ez a baki.
Sok ember figyelmét lekötötte javasasszonyunk is, aki tarot kártyából jósolt a vállalkozó kedvűeknek. Annyira nagy volt az érdeklődés, hogy néha még kisebb sor is kerekedett a várakozókból.
 |
| A javasasszony sátrában Disznótor + 2011-01-22 + Cork |
A villanydaráló munkába állása után hamarosan a fűszerezett darált hús gyúrása izzasztotta meg a segítőket, és végre elkezdődhetett a kolbász töltése, amit a gyerekek (és a szülők!) nagyon élveztek
 |
| A legkisebbek alig érték fel az asztalt, de hősiesen tekerték a töltőt Disznótor + 2011-01-22 + Cork |
Közben pedig felelevenítettünk egy régi disznótoros népszokást, az alakoskodát, vagy maskarázást. Ez arról szólt, hogy régen azok a fiatalok, akik nem kaptak meghívást a disznótorra, azért valahogyan mégiscsak szerettek volna részesülni a lakomából, ezért különböző maszkokba, maskarákba bújtak, hogy ne ismerhessék fel őket. Így kopogtattak be a házhoz, ahol különböző rigmusokat mondtak a gazdának, aki jutalmul vagy az asztalához invitálta őket, vagy küldött egy tál pecsenyét, hurkát-kolbász a fiataloknak. Volt olyan vidék, ahol medvének és gazdájának öltöztek, és a medvének táncolnia kellett. Máshol egy fiú volt a menyasszony, egy lány a vőlegény, és tilos volt megszólalniuk, úgy kellett elmutogatniuk a gazdának, hogy mi járatban vannak.
Mi ezt a szokást választottuk. A gyerekek a délután folyamán Móni segítségével maszkokat készítettek, és amikor eljött a pillanat, a maszkok mögé bújva, fazekakat-lábasokat ütögetve vonultak be, és hívták fel a figyelmet a „jegyespár” érkezésére. A menyasszony és vőlegény tánca nagy derültséget keltett, nemkülönben a mutogatás is, de aztán Matyi gazda megkönyörült rajtuk, és leülhettek falatozni.
 |
| Menyasszonytánc Disznótor + 2011-01-22 + Cork |
Közben az abálóban elkészült a disznósajtba, hurkába való, a kolbász után azt is lehetett tölteni. A visszajelzések alapján minden nagyon finom volt, ízre a hurka is, de néhány nagyobb húsdarab, porcogó nem puhult meg egészen, így a hurka nem sikerült tökéletesre. Ezért utólag is elnézést kérünk mindenkitől, ígérjük, jövőre ez is kifogástalan lesz.
 |
| Készül a disznósajt Disznótor + 2011-01-22 + Cork |
Hát igen, a jövő...
Nagyon sok pozitív visszajelzést kaptunk, még többen kérdezték, lesz-e jövőre is. Meghánytuk-vetettük a dolgot, és arra jutottunk, hogy sikeres volt az első corki magyar disznótor, ezért belevágunk jövőre is. Illetve még az idén, merthogy karácsony előttre tervezzük, hogy aki akar, magyar hurkát-kolbászt is tehessen az ünnepi asztalra.
Azt is sokan kérdezték, mi lesz a következő rendezvény, mert szívesen jönnének. Örömmel jelentjük, hogy elkezdtük az első corki felnőtt farsang szervezését, de erről majd a következő levelünkben tudósítunk Benneteket.
A disznótorról készült képeket és tréfás rövidfilmet az alábbi linkeken nézhetitek meg:
